Tüzijáték helyett

Ki nem állhatom a tűzijátékot. Sem a nagy népi összeröffenéseket, dunapart, parádé, lángos, Era és Jozsó uborkás-rántotthúsos szendviccsel átázott szalvétában, vörösboros kóla papírpohárban, sör-redbull-quimby. Kösz nem. Inkább újra elmenekültem a városból. Mivel a múlt heti pilisborosjenői "életművemet" még nem éreztem befejezettnek - egyrészt nem volt nálam állvány, se makróobjektív, másrészt volt nálam egy bicikli, ami nagyon akadályozta a szabad mászást és fotózást - így hát kibuszoztam a háztól-házig járattal. Fura, hogy Pilisborosjenőre egy jegy Óbudáról hetven forinttal olcsóbb, mint a két megállóra lévő Flórián tér békávéval, hát ez van. Az alábbi képeket kábé két óra alatt lőttem. Stabil állvány (időnként) szükséges, ha úgy fúj a szél, mint ma, akkor felesleges, de olyankor a fényképezőgép is. Mert makrózni nem lehet, csak szentségelni. De a néhány pillanat viszonylagos szélcsendet kihasználva ezt lehetett összehozni (hozzáteszem, nem vagyok természetfotós, nem is tudom a növények, virágok nevét, csak néha jólesik játszani... de - maradok az emberábrázolásnál).