Azt álmodtam, hogy V-val átrendeztük a lakást - már nem emlékszem miért - talán épp akkor költözött hozzám, vagy ilyesmi. Egy bérház volt, és épp levitt egy adag lomot, amikor visszafelé az egyik emeleten a kuka mellett talált egy hegedűt. Jó állapotban volt és pont jött hozzánk K., aki az életben gitáros de az álomban hegedűs volt, és viccesen mondtam neki, amikor kérdezte, hogy "...és eladó-e", hogy neked, mert barát vagy, odaadjuk hétszázhatvanezerért. Felcsillant a szeme, és felpattant, hogy "várjatok, hazaszaladok pénzért..."
De aztán valahogy mégsem adtuk el, hanem mentünk le a Balcsira vonattal, és útközben a Velencei-tónál megállhattunk, erre a részre nem emlékszem annyira, valami tópart volt utazás közben, és P. Pici bácsi is a képbe keveredett, akinek messziről intettünk és valami tizenöt méterről kiszúrta, hogy egy 25 kilós szatyorban a cuccok mellől kilóg egy hegedű nyaka.
"Megőrültetek? - mondta - azonnal egy tokot neki. Ez egy Stradivari."
Sajnos, mielőtt a hangszert valaki megszólaltatta volna, felébredtem.
És most gyorsan leírtam, mert az ilyeneket délre már el szoktam felejteni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése