2011. október 18., kedd

Egy példakép

A kilencvenes években nagy vágyam volt, hogy egyszer készíthessek vele egy interjút. Sajnos, mire felnőttem a feladathoz, ő már elment. Hogy az elméletei mennyire állják meg a helyüket, nem tudom, de számomra nem is ez a leglényegesebb.
A mai napig sajnálom, hogy egyszer egy gyerekeknek szóló rajzos könyvét, amit élvezettel forgattam, visszatettem a polcra a Bajcsy-Andrássy sarkán lévő antikváriumban. Azóta se botlottam bele sehol, a címét sem tudom. De gyönyörű, saját rajzai voltak benne a honfoglaló magyarok ruházatáról, eszközeiről...



2 megjegyzés:

  1. Kizárásos alapon könnyen lehet, köszönöm. Nem tudom, ha ma látnám először, ugyanúgy tetszene-e, mint akkor...

    VálaszTörlés