2011. november 29., kedd

Talány

Igazából vannak dolgok, amiket az ember nem is ért, hogy miért pont úgy vannak, ahogy vannak. És itt most nem megfoghatatlan parajelenségekre gondolok, hanem az élet apró dolgaira. De hát unalmas is lenne az élet, ha minden történése - vagy nemtörténése -  előre kiszámítható lenne...

Barcelona

Mai kedvjobbító zene a zseniális Coreától, aki némileg itt hazai pályán mozog, bár Amerikában született. Nekem valahogy Barcelona még kimaradt, pedig vágyom oda. Egyszer egy színész ismerősöm hívott minket, mert kint élt egy évig egy hatalmas bérelt lakásban, hogy menjünk, van üres szoba, maradjunk amíg jólesik. De K. csak annyit mondott: utálom Barcelonát. Én meg szolidaritásból maradtam. Ma meg bánom. 
Hát igen. Az ember utólag mindig csak azt bánja, amire vágyott, de nem tette meg. Amihez volt bátorsága, azt akkor sem, ha rosszul sült el. Legfeljebb tanult belőle.
Jó Enikőnek. Holnapután szokás szerint Portugáliába utazik karácsonyig, de az első napokat Barcelonában tölti...

2011. november 28., hétfő

Baglyos

Cserébe addig itt egy baglyos. Landolás, komótosra hangolva. A legjobb az, amikor kiereszti a futóművet.
Bár lehet, hogy itt senki nem szereti a baglyokat... :)


Azért csak link, mert a beágyazást nem találtam. Igaz, nem is nagyon kerestem.

Ma akartam...

...feltenni a negyedik kárpátaljai sorozatot, Ungvárról, de nem jutottam hozzá, hogy kiválogassam és rendbetegyem a képeket. Most meg már nincs kedvem nekiállni...

2011. november 27., vasárnap

mai lánchidas-bemozdulós

...suhan...
Ez csak olyan szokásos, hogy legyen egy busz is. A kis járdaszigeten ma mérgező szintű szmog és kipufogógáz volt.

2011. november 26., szombat

Ezt láttam ma...

...a Fő téren. Igazából csak úgy elindultam, egyrészt kicsit bringával csavarogni, másrészt kipróbálni a D5100-at, milyen vele állvány nélkül, kézből videózni (milyen lenne: szörnyű - dslr-rel forgatni kész rémálom, körülbelül olyan, mint két zsiráfnak egy kispolskiban szeretkezni), meg azt is, hogy 720p-ben érezhetően rosszabb-e a képe, mint 1080-ban. Ez utóbbi módban szoktam használni, de a Nikonnál olyan jól megszerkesztették a cuccot, hogy a rácsatlakoztatott külső monitort legnagyobb felbontásban nem hajtja meg. Tehát egy forgatásnál lehet vakoskodni és imádkozni, hogy az éles valóban éles legyen (video-módban ugye nincs betekintő kereső, csak a hátsó LCD, a felcsapott tükör és az élőkép-mód miatt...).


Szóval azt hittem, találok ehhez egy nyugis főteret, de már messziről kirázott a hideg, amikor megláttam a felhajtást, amivel engem ki lehet kergetni a világból. (Azért a gyerekek tetszettek a kosár-körhintával...) Tisztességből csináltam néhány snittet, főleg a pont játszott dal nyitósora miatt, ami nagyon illett az egész szituációra, és kicsit irigykedtem a kékkabátos arcra, hogy neki ennyi is elég, hogy jól érezze magát...  Úgy látszik, ez a nap a viccből-irígykedések napja... :)
Aztán haza is tekertem. 

Ennyi!

2011. november 25., péntek

Chopin fuvolán

Azt szeretem újabban egy dalszövegben, amikor kicsit megfolyik a tudatomban, mint egy frissen pingált tányéron a festék. 
Most vettem elő csiszolgatni a hangszerelést (akkor kezdett jó lenni, amikor az is elkezdett folyni), Döme meg megkapja a demót, gyakorolni.

2011. november 24., csütörtök

Maiserlokhólmsz

Az előbb a hipermarketben az előttem fizető kopasz ember minden bizonnyal nem egyedül él. Ugyanis egy akciós hajszárítót vett... :)

Üzenet - innen oda

Az út során láttunk szép esküvőt, de igazán nem is ezért ajánlom Az esküvő című szerzeményt Zorán új, 2011-es lemezéről. A sok nagyszerű Presser-kompozíció mellett a Munkácson született és a hatvanas-hetvenes években ott is élt Jávori Ferenc Fegya írta, és ő is zongorázik a felvételen. Mi lehetne tehát szebb üzenet ennél?

Egyébként holnap Zoránék Szatmárnémetiben mutatják be a lemezt, az nincs is oda nagyon messze, bár van közben egy határ. És akiknek tetszik a felvétel, annak érdemes meghallgatnia a Távolság és a Szabadságdal című darabokat is. Ez utóbbi nem új, Pici bácsi és Dusán a kilencvenes években a Szent István körút 14. című, Vígszínházról szóló zenés játékhoz írta, és most a dal, az utolsóelőtti sor megváltoztatásával - új értelmet kapott...

Kárpátalja 3. Munkács

Utunk következő állomása Munkács volt. A város bemutatására itt most nem térek ki, mindössze egyetlen érdekes adat, hogy amíg 1910-ben a lakosság több mint hetvenhárom százaléka magyar volt, addig 2001-ben ez a szám a kilenc százalékot sem érte el. (Igaz, hogy közben a lélekszám megsokszorozódott.) 
Sajnos elég későn értünk oda, a várban már alkonyodott, így az azt követő rövid városnézéskor viszonylag kevés fotó született. A látogatást a Városházán fejeztük be, majd továbbindultunk a Szolyva melletti Polena nevű településre, ahol a szállásunk volt. Az utolsó három kép a vacsoráról és a szállásról tehát már ott készült.



2011. november 23., szerda

Fénysugár

Ma nagyon nehéz ólompaplan volt a környéken, de nekem délelőtt a Flórián téren mégis sikerült pár percre tiszta ragyogást látnom :)

Még egy üzenet - onnan ide

Két éjszakát töltöttünk Kárpátalján. Első este, a vacsoránál jó hangulatban beszélgettünk. Az egyik lélegzetvételnyi szünetben idegenvezetőnk, Csobolya József nagyon halkan elkezdett szavalni egy verset. Síri csend lett a hosszú asztalnál. Később, még vacsora közben megkértem őt, hogy félrehúzódva, egy csendesebb sarokban mondja fel mégegyszer a hangfelvevőmre saját költeményét. Ez hallható most itt:


Csobolya József: Kárpátalja by pastelpiano

Tátika a munkácsi vár falán. Köszönet érte két kollégámnak, Krisztinának és Zolinak, akik észrevették...

2011. november 22., kedd

Trudi

Ma délután Trudi hívott fel, most épp rá számítottam a legkevésbé... 
Évek óta nem láttam, kivéve tavaly, amikor decemberben megkért, hogy a szülinapjára csináljak néhány fotót.

Kárpátalja 2. Beregszász

Beregszászon túlnyomórészt magyarok élnek. A határhoz olyan közel van, hogy a meleg hónapokban Szatmár-Beregből, a magyar oldalról akár bringával is érdemes nekiindulni. Talán úgy kevesebbet kell várni a határon... autóval, busszal elég sokat.
Néhány fotó a teljesség igénye nélkül. Rengeteg magyar vonatkozású szobor, emléktábla található az utcákon és a középületekben is. Sajnos mindenütt rohanni kellett, elmélyedni, komponálni, állítgatni nem nagyon volt idő. Nyomtam a gombot, mint süket a csengőt... Az összeállításkor vettem észre, hogy nagytotálokat (pl. komplett utcarészletek) nem is nagyon fotóztam...

Az utcanévtáblák kétnyelvűek a városban


Régmúlt, félmúlt, jelen...

Ilyen épület  is maradt....


II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

Paci a főiskolával szemben. Elég rossz bőrben van szegény

A főiskola folyosója

A főiskola lépcsőháza

Zrinyi Ilona mellszobra a főiskola folyosóján

II. Rákóczi Ferenc

Illyés Gyula mellszobra

Az első magyar nyelvű emléktábla Kárpátalján

Az Arany Páva leégett kupoláját már helyrehozták


Nagyok a különbségek...


Napóra a katolikus templom hátsó falán

Soljanka az Arany Pávában. Az egyik legjobb, amit valaha ettem

Kárpátalja 1. Arcok

Nem könnyű feldolgozni az anyagot, rengeteg kép van, 823-at exponáltam... a cikk majd megy a helyére, ide a blogba meg valamiféle csoportosításokat kéne kitalálnom.... egyelőre az arcok... néhány... az ottaniak, és a mieink is.

Csobolya József amatőr költő és történelemtanár, alkalmi idegenvezetőnk

Krisztina és Viki, kollégák

Harmonikás néni egy esküvőn

Örömapa és koszorúslány. Odapofátlankodtam fotózni....

Néni az esküvőn

Az örömapa elővezeti a menyasszonyt

A násznépre várva a helyi fatemplom előtt

Fújt a szél....

Bacskai József főkonzul úr, Ungvár

Tarpai József, meghívónk, borász barátjával a borfesztiválon

Ungvári magyar öregfiúk

Feri és Roland, kollégák, előző esti bulizásuk helyszínén.
Rolandot Святослав Вакарчук helyi popsztárnak nézték...

Szendi Horváth Éva, kolléga, a csoki, és a kóbor ebek
a nemzetipark-igazgató
Csoportkép a munkácsi Városháza üléstermében
Viki Ukrajna legidősebb, 1100 éves fája mellett. A telektulajdonos tavaly avarégetés közben véletlenül felgyújtotta...