...az ember végre tökéletesen a helyére kerül testileg-lelkileg, élvezi a napocskát, örömöt talál a munkájában, nagy reményekkel tekint a tavasz elé, és érzi, hogy végre áldás van az életén, akkor alig érti azok gondjait, akik most vannak szétcsúszva mint a marokkó játék... orvoshoz járnak, idegeskednek, könnyen megbetegednek, nem hisznek az életben és semmi jóban... és a legrosszabb, hogy nem lehet őket meggyőzni a megoldásról - végig kell járniuk a kört, amíg rá nem jönnek maguktól - ugyanarra a végeredményre...
...persze most okoskodás ez... nem is olyan rég én is gurultam egy tiszteletkört a Pokol Grand Prix forgatagában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése