2012. május 6., vasárnap

Hőlégballonnal a Balaton felett

Talán túl tökéletes lett volna, ha a szuperhold estéjén élhetjük át ezt a kalandot. De a sors úgy hozta, hogy keszthelyi újságíró-túránkon egy nappal korábban emelkedhettünk a levegőbe, hogy megtapasztaljuk a Balaton feletti szabadság szépségének (és bizonytalanságának) érzését.
A hatalmas méretű hőlégballon kosarába tizennyolcan másztunk bele, plusz a pilóta, aki a cég állítása szerint Európa egyik legjobbja. Szükség is van itt a szakértelemre, hiszen a hatalmas lufi irányítása kimerül az emelkedésben és süllyedésben. A levegőben fent az elemek irányítják, ott száll le a csapat az egyórás repülés végeztével, ahová a szelek sodorják. Persze azért nem bíznak mindent a véletlenre, hiszen tiszta időben a körülbelüli szélirány kiszámítható. Mondom, körülbelüli, hiszen a feltételezett leszállási pont akár több tíz kilométeres körzetben várható, ahová a fentről rádión navigált autókonvoj a landolás időpontjára szintén odaérkezik, hogy az utasokat és a több mázsányi felszerelést újból a starthelyre szállítsa.
Kivételesen tiszta és csendes időnk volt (a Mecsekig, Sopronig, és a Tihanyi-félszigetig is el lehetett látni), az áramlatok így is 35 km/órás sebességgel repítettek át minket a Balaton felett, 1500 méter magasan. 
Landolás előtt kicsit packázott velünk a szél, így többször kellett módosítani a pilótának a tervezett leszállási helyen. Végső megoldásként (nem akarta, hogy lemenjen a nap, mert akkor bizony bajos megfelelő helyet találni, és a következő alkalmas pont egy tizenkét kilométer hosszú erdős terület után jött volna) az autópálya mellett, az erdők közötti, szinte zsebkendőnyi területre tette le a kosarat. Az összes kamionos dudált és integetett, egyik még fényképezett is, de szerencsére nem okoztunk földi katasztrófát. Pilótánknak jogosan járt a taps, de a java még hátravolt. Egyrészt egy kicsit arrébb kellett tolni a szerkezetet, hogy a levegőt vesztett kupola ne a fákra és jelzőtáblákra hulljon, hiszen akkor könnyen ki is szakadhatott volna. Másrészt a hatalmas ballont utána össze is kellett tekerni, ami egy jó félórás munka, ha az utasok is segítenek.
Az akciót sötétedéskor pezsgőzés zárta. Ez benne foglaltatik az árban, ami normál esetben 40ezer forint/fő, plusz négyezret kóstál a pilóta által menet közben egy speciális szerkezettel készített fotó a csapatról.




Az aprónak látszó kosárban tizenkilencen utaztunk


A Balaton nyugati vége, apró Holdacskával

A keszthelyi Festetics-kastély


Keszthely madártávlatból

Tiszta időnk volt...

1500 méter magasan

Felugró kosaras képe a vízen, bokájába csimpaszkodó pitbullal

Ausztria mögé már bukik be a nap



Traktornyomok vadászlessel, a leszállás előtti percekben

A pilóta folyamatosan tartotta a földi autós csapattal a rádiókapcsolatot

A leszállás előtti utolsó pillanatok

A csapat nagyon küzd a kupolával. Háttérben a (majdnem)telihold

1 megjegyzés: