2012. augusztus 18., szombat

Sok ilyen nap kéne

...amikor ennyire tökéletes minden. A gumik alig érintik az aszfaltot, suhansz, gondolatindukáló zenét hallgatsz, mosolyogsz a turistákra. Átaraszolsz az embertömegen, a Vörösmarty téren, a Lánchídon, és a levegő hőmérséklete pont olyan, ami egy évben csak néhányszor. 
És a sötétben megnézed Újlipótvárost, és minden sarkon eszedbe jut egy történet a gyerekkorodból... elhaladsz nagyapád két volt zöldségüzlete előtt is, a Katona József utcában és a Csanády-Hegedűs sarkán, és közben James a füledbe énekli: "Valami történt..." 
Arra gondolsz, hogy sok ilyen nap kéne, mert rövid ez az élet, mint a Felka utca... aztán kibiciklizel a Parlamenthez, és sms-t írsz Neki, aki most épp nem lehet veled... És nézed, ahogy egy lány valami médiamarktos hulladék-állvánnyal viccesen szerencsétlenkedik, hogy lefotózzon egy pózoló párt... És eszedbe jut, hogy a szemközti házban, a Markó utca dunai végén tanult anyukád énekelni, és mindig csöndben kellett közben lenni a váróhelyiségnek kialakított előszobában, ami hatévesen egyáltalán nem könnyű dolog... És a Balassi Bálint utca felőli oldalon is megszűnt már a kis benzinkút. És talán Bibó is lekacsint rád a talapzatáról, ahogy a bekapcsolva maradt lámpájú, elöl-hátul villogó Meridád mellől nézed az Országház felfelé törő fénycsóváiban köröző madárrengeteget...
  Valami tortent James/1996 by slowtime hungary

1 megjegyzés: