...a galamb, mint péklegény a pofonba. De így lett jó. A Pesti Magyar színházat fotóztam egy Őze Lajos témájú filmecskéhez, akkor történt mindez. Éljen (május) belseje a városnak szebb napokat egyszer még. Mert most nagyon le van pukkanva. Legalábbis ez a környék, bár a fotón szereplő házak pont nem.
A szép százéves, ámde leharcolt homlokzatokról az jutott eszembe, hogy kísérteties a párhuzam:
a múltbéli méltóságteljes, a közjót, az ország fejlődését szem előtt tartó kifinomult szellemi elit helyett: ma kiskirálykodó, osztogató-fosztogató-asszonyverő félművelt döbrögik
//
a hajdani elegáns stukkók, reliefek, faldíszek helyett: ma málló vakolat, vizeletszagú utcák, falanszter életérzés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése