2014. január 18., szombat

Budapesti Kalauz

Egy elképesztően jó, és egyben vicces kordokumentum a hatvanas évek elejéről. Villamoskalauzoknak készült, Budapest jelentősebb vonalait megállóról-megállóra haladva mutatja be a "nevezetességekkel". A képsorokon látható a régi Nemzeti Színház és a Corvin áruház a ronda fémburkolat nélkül, a még apró házakból álló Óbuda, villamos a belső Üllői úton, rengeteg azóta megszűnt gyár, üzem és sok más nyalánkság. Kizárólag Budapest- és villamosőrülteknek!

Margit

Valószínűleg ritka, hogy egy történelmi személyiséget és egy róla elnevezett építményt egyazon napon ér utol a végzete: Szent Margit 1270. január 18-án halt meg (sok helyen tévesen 1271 szerepel, még a síremlékén is) a Nyulak szigetén. A róla elnevezett Margit-hidat pedig szintén ezen a napon robbantották fel, 1945-ben, 675 évvel később.
(A pesti hídfőhöz közeli oldal egyébként már november 4-én délben romba dőlt, a legnagyobb forgalomban, de az egy baleset volt: az aláaknázott hídszerkezet véletlenül robbant fel, sok ember halálát okozva. Éppen áthaladó, emberekkel teli teherautó, sőt villamos is csúszott ekkor a vízbe.)


  A Margit-híd történetéről további képek itt

Örményes

Mostanában elég sok középkori zenét hallgatok (van némi oka), de általában európait. Ez az örmény dallam is magán visel egy-két olyan sajátosságot, ami az európai középkori zenében is gyakori (kvintszólamok, szekundsurlódások), de ez a páratlan ütem és a letisztult, egyszerű dallam valami zseniális. Persze többször meg kell hallgatni, mire az ember átérzi a lényegét.

2014. január 17., péntek

Elysian

Nem ma készült a film, de érdemes megnézni. Ahol minden együtt van: az egyik legkedvesebb magyarországi helyszínem (turai kastély, pusztulásában is gyönyörű), az egyik legkedvesebb zeném (Boggie dalát először koncerten hallottam, rá is kérdeztem Árontól, mi volt ez a dal, mondta sajátjuk, és majd talán egy filmben szerepel), és kivételesen még a ruha is tetszik, ahogy a tehetséges fiatal tervezőpáros szinte minden darabja kirí az átlagmagyar kínálatból. A klip vágása már más tészta, abban vannak számomra problémák, de a pasztell színvilág gyönyörű. Kivéve a sminket.


Elysian 2012 A/W from Gerzson Nyarai on Vimeo.

2014. január 14., kedd

Egy zseni Debrecenből

Egy különleges interjú Szalay Andrással, aki elektronikus hangszerek és hangrendszerek fejlesztőjeként a világ legjobbjaival dolgozott és dolgozik, egészen egyedülálló módon, a hetvenes évektől napjainkig. 
Ő volt annak a Panta Rhei együttesnek az egyik tagja, akiknek feldolgozás-lemezét Bartók szeretnivaló fia bezúzatta...

2014. január 7., kedd

Hollóról, varjúról, csókáról...

Egy film a világ legnagyobb énekesmadaráról és kisebb rokonairól. A rendkívül intelligens állatok ámulatba ejtő produkcióra képesek, még a számítógép kezelése sem idegen tőlük...

2014. január 6., hétfő

A reneszánsz kezdetén

"...Az igazság ügyének négy dolog az akadálya, és ezek a legnagyobb mértékben elítélendők… Ezek az akadályok: a hajbókolás a megalapozatlan és méltatlan tekintély előtt, a huzamos hozzászokás a közismert nézetekhez, a tömegek ítéleteinek alaptalan volta, s végül a tudósok tudatlanságának takargatása azzal, hogy csodálatos bölcsességüket fitogtatják.”

Ezeket a sorokat Roger Bacon angol gondolkodó, az egyik első humanista írta, aki 800 éve született, és már akkor a párizsi egyetemen tanított, amikor IV. Bélát épp a tatárok kergették.

Vagy megsejtett, vagy már akkor tudott valamit, amit a legtöbben ma sem...
Nézzünk körül: változott valami azóta?

2014. január 5., vasárnap

A Rajnai Szibilla

"...A fény, amelyet látok, nem a térhez kötött fény. Sokkal fényesebb, mint a világító napot rejtő felhő, melyben sem magasságot, sem szélességet, sem hosszúságot nem tudok megkülönböztetni. Az Élő Fény árnyékaként lett számomra megjelölve... Ahogy Istennek tetszik, úgy emeli lelkemet majdnem az égbolt és a változó légrétegek magasába, majd azonnal tovább különböző népek közé, legyenek a Távol-Keleten vagy ismeretlen vidékeken... De ezeket a dolgokat nem külső szemeimmel látom, vagy amit hallok, nem külső füleimmel hallom és nem a szív érzésével értem meg, vagy esetleg az öt érzékszerv együttes munkájával, hanem csak és kizárólag a lelkemben... és úgy látom, ahogy a felhők váltakoznak, vagy más, különféle teremtmények képei... Külső szemeim ugyanakkor nyitottak, sohasem csukódnak le, mialatt érzékeim - mintegy extázisban - felmondanák a szolgálatot, ébren látom mindezt nappal és éjjel..."

Hildegard von Bingen (1098-1179)  visszemlékezéseiből
                                                                              (Kemenczky Judit ford.)


2014. január 3., péntek

Ködös Kiscell

Kedvenc kőarcomat akartam ma délelőtt lefotózni a ködben. Évekig volt hűséges társam, portréhoz, gép- és filmteszthez, cikk-illusztrációkhoz. Legutóbb megvolt még... most hűlt helyét találtam. Korunk barbárjai végezhették ki vagy más okból tűnt el, nem tudom. Majd megkeresem az archív anyagok között.
A fotográfia hatalmas előnye a festészettel szemben a téma azonnali birtoklásának lehetősége. Megvan a lehetőség az utólagos kibontásra, kidolgozásra, de nem kell órákra kiülni egy kisszékre a hidegben.
Ami például ma hatalmas előny volt a Kiscelli múzeumnál, mert a gyönyörű, fotogén köd csípős hideggel párosult.