2014. április 26., szombat

Egyre jobban csiszolt...

Valamelyik japán zseniképző időnként kilök a világra egy-egy újabb gyémántot, mint dínó kloákája a szupertojást. Ez a kiscsaj már két éve is úgy zongorázott, hogy apró ősrobbanásokat indukált a fogékonyabb hallgatók, főként a zenészek barázdás szürkéjében. És még hová fog fejlődni? Most itt az új lemez, bár ki tudja, hol lehet kapni...

2014. április 23., szerda

Micsoda madár ez?

Igazából csak azért kaptam elő a gépet napozás közben a Rózsakertben, hogy megörökítsem azt az arcot, aki a fején egy ronggyal próbál forgatás közben látni valamit (ismerős a szitu, én is csináltam már ilyet).




Nem másztam a képébe, olyan messze volt, mint Antonioni hullája a bokor alatt, a teljes kockából kivágtam apró kis részleteket. 
Meg amiatt is, hogy amióta tarlóstyutyuék einstandolták a Szigetet, ilyen állapotban van az egész, esik szanaszét. Ha nem sziget lenne, hanem busz, már atomjaira hullott volna. 


(Persze ebben van némi rosszmájú túlzás, de ez a pad sarkához, amin ültem, remek hatásvadász szövegnek tűnik.
Azért van valóságalapja a rosszmájúságomnak: a japánkert a tavalyi árvíz óta halott, a zenélőkút szintén azóta körbekerítve, hogy munkaterület, de én még egy fia munkást nem láttam ott sosem.)


De nem is erről akartam írni, hanem a gólyáról. Mert olyat még itt a nagyréten nem láttam, pedig jópár éve járok ide, szezonban szinte mindennap. Persze valószínűleg a fák mögül elterülő kis állatkertből dobbantott, de akkor is. Végtelen nyugalommal bóklászta végig a virágok mellett a füvet, mintha csak a Sárréten vadászna békákra az eszemadta. 
Távolról lefotóztam, de nagyon messze volt, úgyhogy körbetekertem a másik oldalra. Egyáltalán nem zavartatta magát, a kattogásra néha picit összerezzent, de nem tudtam kihozni a sodrából. 


Egyetlen alkalommal zuhant ki a vadászszerepből, amikor egy kissé túlsúlyos futó egy porcelánbolti elefánt hangerejével elcsattogott mellette műanyag papucsban, akkor egy pillanatra meglengette a szárnyait. Szerencsére ezt is sikerült elkapnom.

Itt megmutattam neki egy fotón Rodin Gondolkodóját. Próbálta utánozni, de nagyon tehetségtelen benne. A holnapi közös gyakorlat a Diszkoszvető lesz...

Aki szerette gyerekkorában Szutyejev: Micsoda madár ez? című meséjét, annak ismerős ez a peckes járás



2014. április 22., kedd

Harcias éj a Föld napján

Ha az ember most kinéz déli irányba az ablakon,  pont a Marsra lát rá, ami nagyon fényesen világít. Az ablakomból pont így látom.


2014. április 16., szerda

Pályáztunk, tehát...

Stilszerűen Chaplin 125. születésnapján adtuk le egy zenei pályázatra a Filmszínház című dalunkat.  A másik darab is évfordulós, melynek címe Ifipark, hiszen 30 éve zárta be kapuit az intézmény, és idén adták át újra immár az eredeti nevén, ami ugye Várkert Bazár (bár ez nem sikerült még nagyon, ahogy pedzegetik ezt a sajtóban - én még nem jártam azóta arra)
Lényeg a lényeg, Rozina mindkét dalban jót énekelt a gardróbomban :) ... a vendégénekes pedig Majsai Gábor volt, ő Dunakeszin nyomta fel a saját szólamát a stúdióban. Ő nem zenekari tag, nincs ezen a képen...


Közben kicseréltem a képet a koncertünk beharangozására készült változatra. Felül, két oldalt Csizi (Csizmadia László), aki a külföldön lévő Vermes Gábor basszusgitárost helyettesíti, és Lengyel Zoli gitáros. A középső sorban Cselovszky Rozina, és a vendégünk, Szirtes Edina Mókus. Alul Zsemlye Sándor (Zsömi) szaxofonos, Hegyessy Csabi, a dobos-hangmérnökünk és Bozsik Patrik énekes. Felül középen az öcsémmel pedig mi ketten csodálkozunk egy briketten...

2014. április 11., péntek

mára

A meddő dombok homlokából
Kiemeltük a csillagvizsgáló gondolatokat,
Föl, föl a magasságig
Repülőgépeket hajigálunk
És roppant, visszahulló pályájukkal
Kipányváztuk a madarak birodalmát,
Mozdonyokkal korcsolyázunk messze földre
És kantárt holnap elektromos hajókból dobunk
A sörényes, üvöltő tengerekre,
De emberek, emberek!

Ki venné újból észre,
Hogy le kell sikálni asztalainkat,
Ki mondaná meg az asszonyoknak,
Hogy kisöpörhetik a szomorúságot,
Ki ültetne kerteket szemünkbe,
Ki verné föl lelkünkben a lelket?

2014. április 3., csütörtök

Faló világ

Akárkik is vagytok, küzdjetek! Tartsátok erősen a rudat, izzadjon a tenyeretek, gyöngyözzön a homlokotok. Egy rossz mozdulat, és vége, mi lesz akkor, huhh. És ha betolják a falovat, gyanakodjatok :)