Többek között sok mindenre

A rizs megtette kötelességét...a rizs mehet. A fazékba. Speciális keverékkel, mintegy 2:1 arányú rizs-tönkölybúza mixszel töltöttem meg azt a sörösdobozt, amivel ma egy filmzene néhány akusztikai háttérelemét (nevezetesen shakert) rögzítettem a gardróbomban. Segítség nélkül, így aztán rohangászni kellett a gép és a cella között. Szerencsére a vezetéknélküli billentyűzet működik bent is, szóval el lehet indítani a felvételt. 
Az opusz érdekessége, hogy majdnem a teljes ritmusszekció szájjal és különböző konyhai eszközökkel készült (a megfelelő lábcin például kígyószerű sziszegés, a szájüregben egy kis C-vel megdúsítva), persze ez nekem nem újdonság, néha csinálok ilyet. De ez az első eset talán, hogy egy olyan zenében, amit nemcsak a magam szórakoztatására írok.
A magok jót csörögtek egymással, a munka végeztével belezúdítottam  őket a megkésett ebédemet rejtő edénybe.

Elképzelem, ahogy a tönköly beszédbe elegyedik a forróvízben a kockázott pulykafelsőcombbal. És felvág: 
- Én már dolgoztam a szórakoztatóiparban is....
- Nofene, és mit csináltál?
- Ritmusszekció voltam egy sörösdobozban.

Egyszer egy haverom, még Németországban, amikor valami használati tárggyal kapcsolatban megkérdeztem tőle, hogy "te, és ezt mire lehet használni?", rövid gondolkodás után azt felelte: "többek között sok mindenre"...
Na ezt most ez az eset megint.