2014. július 28., hétfő

Tegnapi meseváros

Tegnap késő délután, amikor a friss nyárőszi szellő simogatta az arcomat biciklizés közben, és még a déli vihar tócsái nem száradtak fel teljesen, suhanás közben az Erzsébet-híd pesti hídfője körül rápillantottam a mindig ott tanyázó koldusra. Nyugodt, elmélyült arccal ült a bérház falmélyedésében a kis vackában, és olvasott. Egy olyan Háború és béke vastagságú, régimódi kötésű könyvet. Azt is láttam ezalatt a fél pillanat alatt, hogy már erősen a vége felé járt. Mellette feküdt békésen a kutyája, egy németjuhász-szerű keverék, csak a szemét mozdította rám, azt is barátságosan, érdeklődően. Valahogy jókedvem lett ettől a jelenettől, amit egy kicsit később csak fokozott a Balassi Bálint utcában közeledő bumfordi régi villamos, mosolygó, peronon csengető kalauzzal, aki a megállóban még egy síppal is megerősítette: itt most tényleg egy időutazást tetszenek látni. Aki gyerekkorában olvasta a Három jószívű rabló című könyvet, az pontosan át tudja élni ezt az érzést. Hát ez volt tegnap.

ui. aug. 5.:  Azóta egyik nap megláttam, mit olvasott az ember, mert csukva volt mellette a könyv. Egy Harry Potter-kötet volt :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése