Margit virágzó fája

Mint a befocizott konyhaablak, olyan hirtelen tört ki a tavasz. Újbudáról tekertem hazafelé, már volt a lábamban 25 kilométer, úgyhogy jó volt lassan araszolni a langymeleg fuvallatban a Margitszigeten. És akkor a kolostornál megláttam a virágzó fát. Már évek óta le akartam fotózni, de vagy nem volt nálam gép, vagy elodáztam, és két nap múlva már csak a csupasz ágakat találtam.
Körülbelül félórát tölthettem ott. Közben legalább négyen megkértek, különböző nemzetiségű turisták, hogy fotózzam le őket. Mintha csak a fához tartozó helyi megörökítő ember lennék. Persze örömmel tettem, de mindegyiküknek valamilyen telefonja volt. Telefonnal fotózni virágzó fát körülbelül olyan, mint Photoshopban novellát írni, de mindegy, lövöldözzenek csak.
Két keleti arcú biciklis férfi egymást fényképezte, az egyik a pózolásnál rajta hagyta az 5D-n a kupakot. Két német lány közül az egyik szintén nagyon buzgólkodott, magyaráztam neki, hogyan használja ki az ellenfényt.
Nem vagyok természetfotós, ez a 18-105-ös objektív se annyira alkalmas erre, úgyhogy egy idő után otthagytam őket. Ennyi volt mára a csoda. Aki szépet akar látni, most menjen a Margitszigetre, nem tart sokáig.