Esztergom - mert megérdemlem

Szombaton egy hirtelen ötlettől vezérelve - készülődéssel együtt - negyedóra alatt döntöttem el, hogy legugrok az Ipolyhoz a kedvenc helyemre. Ennyi időm volt ugyanis, hogy még elérjem a vonatot Drégelypalánk felé. Aztán menet közben még alakult a terv, és bár először nem nagyon volt kedvem ebben a melegben, a végén mégis nekiindultam a hátsó úton Esztergomnak. Bernecebaráti-Kemence-Vámosmikola-Ipolytölgyes-Letkés, és itt az ember átgurul a hídon szlovák oldalra, hogy a maradék távot ott tegye meg. A gyönyörű nagybörzsönyi középkori templom most kimaradt, nagyon sajnáltam, de nem akartam kicsúszni az időből. A túloldalon tán egy órát sem kell már tekerni, mégis megdobban az ember szíve, amikor Garamkövesden egy bukkanó után hirtelen megpillantja az esztergomi Bazilika monumentális épületét. Aztán még egy sztrapacska, egy naplemente, és vége is a szombatnak. A frissen átadott vasúton fáradtan már nehéz értelmezni, ahogy a telihold beelőz minket, persze csak a vonat ment bele egy enyhe kanyarba. 

Ez a fotó visszaköszön pár évvel ezelőttről

Ipolydínó

A túloldal már Szlovákia

Mindig máshol legelnek. Most éppen Honton, a nagyréten

Itt valaha vonatsínek futottak.. Ahol állok, ott volt a honti vasútállomás

Letkés, híd, már a szlovák oldalról visszatekintve

Azon a gerincen még át kell kelni

Panoráma Garamkövesdről

Párkány. Itt finom a sztrapacska, és a bringát is be lehet tolni.

Esti világításban

Végre átadták az esztergomi vasutat. Három évig vártunk rá