A kakukk egy sikeres karriert befutott madár. Legalábbis ami a Föld nyelveiben való megjelenést illeti, mert szinte a világ összes országában hasonló (a madár tényleges hangjára hasonlító) neve van. Persze vannak kivételek, például a skandináv nyelvek közül pár, de itt is rövid, tömör az elnevezés. Tamilföldön valami oknál fogva nem követik ezt a gyakorlatot, ezért a nyelvet elsajátítani kész nebulók várhatóan nem ezzel kezdik majd az órákat. Lehet, hogy a kakukk arrafelé nem őshonos, ezért körülírják, például: "a madár, amelynek inába szállt a bátorsága, mert tettenérték tojásrakás közben" , vagy "az anyósom nyomorultul hangos kalitkatölteléke, amit múlt héten vett a piacon" stb.
Íme, a kakukk tamil nyelven:
Kuyil iṉattai cērnta oru paṟavai
egyébként érdemes meghallgatni a kiejtést a kis hangszóróra kattintva a Google-ferdítőben.
Egyszer láttam őt a Várban, a Miró caféban egy sajtótájékoztatón 1996-ban, azóta szeretem. Nem voltunk 25-30-nál többen, azt hiszem, negyedmagával rögtönzött egy kis koncertet, az aktuális zenei anyagból CD-t is kaptunk. Sajnos nem írattam alá vele, de máig kedvencem: ez a Kafka című lemez. Nigel Kennedy júliusban újra Magyarországon.
"A Sáfrány utca összefüggö barlangházai a helyi önkormányzat tulajdonában vannak, helyi védelem alatt állnak. A barlanglakásokban kialakított skanzen a helytörténet építészeti emlékeként kínálja izgalmas közösségi színtereit a kulturális, szellemi gyökerek, folklór hagyományok számbavételével. A barlanglakás-komplexum népi bemutató helyiségeknek, kézmüves mühelyeknek, népi kézmüvességet oktató termeknek, borbemutató teremnek, kis szabadtéri színpadnak és egy tájháznak biztosít teret. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képezö tufakö könnyen vágható, jól faragható. Természetes állapotában jó vízzáró. A Bükkalján ma 18 barlanglakásos település ismert. A 19. sz. közepén 33 barlanglakás volt található Egerszalókon. Némelyiket még a 60-as években is lakták, vannak amiket ma is használnak pl. nyári konyhának.
„Aminek az udvaron kellene fedél, annak a partba vágtak üreget” mondta Andrásfalvy Bertalan. Befaragták a fáskamrát, a szerszámost, a lakhelyet, a jószágok ólait. Praktikusságot követve; közelebb a sütést-fözést szolgáló likat, mellette kisebb helyiséget, a többet érő állatok helyét, majd a legtávolabb, a kellemetlen szagot árasztó disznók és nagyobb állatok helységeit alakították ki . Gazdasági céllal is hoztak létre ilyen hajlékokat, pl. Egerszalókon az egykori uradalmi ököristálló, vagy juhhodály. Szalókon több helyen az anyakőből faragott oszlopok is találhatók, amelyek elkészítése már komoly szakértelmet igényelt. Berendezésük nem különbözött a vidéki rendes házakétól." (részlet Mednyánszky Miklós Magyarországi Barlanglakások címü könyvéből)