helyszínDuna / hangulatBoszporusz

Legalábbis az első, telés képen, ahol nem érvényesülnek a méretek. A második, nagylátószögű felvételen már látszik, hogy a Boszporuszhoz képest a Duna csak egy asztalon felborult ásványvizes üveg kifolyt tartalma. Persze attól nekem még kedvesebb, mint a monumentális méretű csatorna, ahol úgy érezhetjük magunkat, mintha a Teremtő egy falevélen behajított volna minket két kontinens közé, hogy egy kicsit bámulhassuk az erejét és tudatosíthassuk magunkban, hogy ő azért más ligában játszik, mint mi, emberek, bármennyire is nagyra vagyunk az értelmünkkel és tudásunkkal...

Hagyhattam volna még egy millimétert a szobor felett (nem vágtam bele így sem), de nem akartam a gyorsan közeledő hajó orrát nagyon a szélére tenni a képnek.