Egy hét hirtelen jött törökországi munka úgy éri az embert, mintha simogatást várna, de tarkónvágnák egy féltéglával, viszont kiderül, hogy erős mazochista az illető, és ezt a csapást rendkívül élvezi. Szóval jó volt, de még szanaszét a gondolataim és benyomásaim, katalogizálni kell. Ezer fölötti képszám, 21 szálloda megtekintése, (egy studyhoz képest nem olyan sok, a hét fele pihenés), hamam, 6 helyen alvás, jó csapat, kellemes esti beszélgetések egy szimpatikus lánnyal és egy okos férfival, éjjeli lábnyomok a tengerparti homokban, háttérben halogénreflektorral és a biztonsági őr sziluettjével, karibtengeridzsonidepphasonmás papagájjal, szimbiózisban egy emlékképkészítőpénzkicsikaró szállodai fotóssal, ötcsillagóllinkluzívhelyek, amibőlcikklesz, de ez egy magánblog kérem. Úgyhogy ide a kavicsok, a csigalépcsős tengerpart, megaminekembejön, az kerül. A többi a czikkbe. Hétfőtől.
A sárga(ság) és annak árnyalatai :)
VálaszTörlés