...reggel kinéztem az ablakomból a csodálatos, napfényben fürdő balatoni panorámára, és arra gondoltam, hogy jó lenne most megérinteni a fákat, ahogy levelüket vesztve, dacolva széllel-hideggel állnak némán valahol félúton a falu házai és a part között... és valahogy megkérni őket, hogy ezeket az érintés-rezdüléseket ág-antennáikkal indítsák útnak oda, ahová szeretném... (A fotó nem akkor, hanem egy borultabb napszakban készült.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése