Csabi már reggel kilencre jött felzongorázni néhány sávot az egyik zenémbe. Először kicsit sok volt a virga, mondtam neki, hogy ne motívumokban gondolkodjon, hanem hangulatokban. Mintha a fal festése helyett csak néha odafröccsentene távolról az ecsettel... hülye hasonlat, de megértette, mit akarok. Dupla szóló, az enyémet már feljátszottam régen, mutattam, mit képzelek hozzá. Tisztult a kép, olyan jókat játszott végül, csak győzzem válogatni a tucatnyi sávból... a választás szabadsága korlátlan, dönteni a legnehezebb ilyenkor.
Egész el is felejtettem, hogy tizenegyre az Év levéltára díjátadóra akartam menni a Várba.
A próba csak illusztráció, egyelőre nem tervezünk hasonlót :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése